Fehérjék

A három legfontosabb tápanyag a szénhidrát, a zsírok, és a fehérje.  Ezeket makro tápanyagoknak is szoktuk nevezni. A fehérje ellentétben a szénhidrátokkal és a zsírokkal, nem az energia biztosításáért a felelős, hanem építő tápanyagaink. A fehérjék aminosavakból épülnek fel, és igazából az aminosavak azok, amelyekre nekünk szükségünk van. 22 aminosavat különböztetünk meg, és ezek közül 8 aminosav, amelyik nélkülözhetetlen a szervezetünk számára. Ezeket az aminosavakat nevezzük esszenciális aminosavaknak. Ezeket az esszenciális aminosavakat a szervezetünk nem tudja előállítani, ezért ezeket valamilyen külső forrásból kell biztosítanunk. Ilyen külső forrása a táplálék vagy a táplálék kiegészítők.

Már régóta divatja van a különböző diétákban a fehérjenapoknak, sőt a fehérjediéta egyesek szerint már önmagában is megállja a helyét. Ezek azt tanácsolják, hogy egy nap csak fehérjében dús ételeket egyél, és szénhidrátot, jó zsírsavakat alig. Az egészséges kiegyensúlyozott táplálkozás alapvető feltétele, hogy minden tápanyagból kapjon a szervezetünk. Ez nem lehet vita tárgya, hiszen a szervezetünk működését nem mi határozzuk meg, az az evolúció folyamán alakult ki. Mindennek megvan benne a kellő szerepe, pont ezért óvatosan kell bánnunk azokkal az állításokkal és diétákkal, amik egy tápanyagcsoportot teljesen száműznének a táplálkozásból, vagy túlzott mértékben hangsúlyoznak. A végletek soha nem jók!!!

Az egyik probléma a fehérje diétával az, hogy a bélflóránkat teljesen kinyírjuk vele, hiszen a fehérje nem táptalaj a beleinkben élő baktérium törzseknek, így nem is tudnak életben maradni, esetleg sokasodni. A bélflóránk az egyik legfontosabb eleme, szervezetünk működésében, hiszen rajta múlik miből mennyi és hogyan szívódik fel. A legújabb kutatások a bélflóra minél tökéletesebb feltérképezésére irányulnak, hiszen most már tudjuk, hogy az immunrendszerünktől kezdve a különböző betegségek gyógyításáig mindenben szerepet játszik. Nem hiába szoktuk mondani azt, hogy „Az vagy amit megeszel!”. Hiszen a szervezetünk csak abból tud építkezni, amit megeszünk és megiszunk.

Ugyanakkor figyelmet kell fordítani arra is, hogy ezek a fehérjediéták, amik csak a port engedélyezik inni, gyakran alacsony kalóriatartalmúak, amik az alapanyagcsere szükségletünket nem fedezik, ráadásul feleslegesen túl terheljük vele a vesénket, így a testsúlycsökkenés vélhetően be tud indulni, de itt nem az egészséges fogyásról van szó (lásd fent említett indokok). Az egészséges fogyás az ÉLETMÓDVÁLTÁSBAN rejlik.

Fogyni vágyóknál az általánosnál (0,8-1g/ttkg fehérje) magasabb arányt szoktunk beállítani: 1-1,5g/ttkg. Mivel az anyagcserére ténylegesen gyorsító hatással van, de nem vég nélkül. Ugyanis a túl magas fehérjebevitel ha extra kalóriaként jelenik meg a táplálkozásban, akkor ugyanúgy zsír formájában raktározódik a szervezetünkben.

A túlzott fehérje bevitel, feleslegesen terheli meg a szervezetünket: dehidrációt, fáradtságot, ingerlékenységet okoz, és az arra hajlamosaknál vese, bélrendszeri és máj problémákhoz vezethet.

Szükséges mennyiségben valóban segíti az izomépülést és regenerációt, viszont túlzott mennyiségben a sportteljesítményre is negatív hatással van. Ha még ez nem lett volna elég lassítják a székletürítést és a pangó fehérjedús béltartalomból toxikus vegyületek szabadulnak fel, ami kedvező a káros baktériumok elszaporodásának.

A fehérje forrásáról is szó kell essen, mert egyre több a választék a növényi fehérjékből is. Az egészséges táplálkozás irányelvei alapján 1:1 arányban kellene a fehérjeszükségletet fedezni állati és növényi eredetű fehérjéből. Mindkettőnek van előnye és hátránya is.

Ha túlzott mértékben van jelen az állati eredetű, akkor az egészségügyi kockázattal jár (növelheti a rákos megbetegedés esélyét).

A növényi fehérje nem tartalmaz minden esszenciális aminosavat, így azt ügyesen kell kombinálni ahhoz, hogy elérjük a megfelelő bevitelt.

Fontos arra is figyelni, hogy nagyon sok félkész és kész élelmiszerünkben adalékként vagy összetevőként szerepel a szója. Főleg a feldolgozott húsipari termékekben. Magas fehérjetartalma miatt használják az élelmiszer tápanyagtartalmának dúsítása céljából, illetve állagjavítóként.

Erre azért hívjuk fel a figyelmet, mert fitoösztrogéntartalma magas, ami a hormonháztartásunkat befolyásolja. Ezért a gyerekeknél, illetve várandósoknál több figyelmet kellene fordítani a beviteli határokra. A biztonságosan meghatározott mennyiség 100 g szóját tartalmazó étel (ebben körülbelül 50-100 mg fitoösztrogén van).

Tehát jócskán vannak a növényi eredetű élelmiszereink között is olyanok, amik bővelkednek fehérjében:

• lencse,
• szárazbab,
• sárgaborsó,
• csicseriborsó
• árpa,
• bulgur, a köles és az amaránt.

Az edzés utáni fehérje kérdése pedig nem olyan egyszerű, mint elsőre tűnik, hogy akárki, akármilyen edzés után akármelyik tasakot elfogyaszthatja. Sok körülmény befolyásolja a fogyasztásukat, hiszen itt is szóba jöhetnek az emésztési problémák, ételérzékenységek stb. Nagyon fontos, hogy aki fogyasztja annak mi a célja!! Diétás célból, izomépítés céljából, fontos az, hogy milyen típusú edzést végzett és még sorolhatnánk (verseny vagy hobbi sportoló stb.) Az tény, hogy helye van a mai diétában és teljesítmény növelésben is, csak tudjuk, hogy milyen mennyiségben, és mikor fogyasszuk, hogy a legjobb eredményt érjük el vele.